KIÉ A KORONA?

Kialakítja-e az Omicron a nyájimmunitást, vagy a SARS-CoV-2 vírusnak egy olyan átmeneti formája, amelyből egy olyan variáns alakul ki, amely képes a beoltottakban az ADE-t erősíteni?

Az Omicron átalakulhat-e báránybőrbe bújt farkassá?

Mivel az átoltottság világszerte magas és folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és a gyermekek tömeges oltása is folyamatosan zajlik, továbá az emlékeztető oltásokra irányuló kampányok is töretlenek, ezért úgy vélem, hogy az Omicron képes egy sokkal kevésbé jóindulatú változattá fejlődni, és ez független attól, hogy a fertőzés továbbterjedése elleni intézkedések enyhítésre vagy megszüntetésre kerülnek-e.

Egy koronavírus (CoV) csak szaporodni és mutálódni tud. Az a széles körben elterjedt hiedelem, hogy a vírusok a világjárvány során általában fertőzőbbé, de kevésbé virulenssé válnak, mítosz, amelyet azok tartanak életben, akik nem értik a világjárvány evolúciós dinamikáját. amely a vírus és az emberek immunrendszere közötti, populációs szintű kölcsönhatás eredményétől függ. Ennek a "szabálynak" a betartása és figyelembe vétele az egyetlen szükséges feltétel ahhoz, hogy valaki a vírusos pandémiák szakértője legyen. Már hónapok óta arra figyelmeztetek mindenkit, hogy a folyamatos, tömeges vakcinázás és a magas vakcinázási arányok megakadályozzák, hogy a SARS-CoV-2 (SC-2) egy olyan nyájimmunitást hozhasson létre amely a jelenlegi világjárványt megfékezi, nem beszélve annak megszüntetéséről.1,   2,    3.

Az Omicron megjelenése nem változtatta meg a véleményemet, épp ellenkezőleg!

Most, hogy a tömeges oltási kampányok gyorsan rezisztenssé tették a vírust az adaptív immunválaszra (vö. Omicron), attól tartok, hogy ez lavina-szerű hatást okoz. Azt feltételezem, hogy a veleszületett immunrendszer vírusos expozícióhoz való alkalmazkodásának mechanizmusa (azaz a "kiképzésnek" nevezett epigenetikai változások folyamata révén) veszélyeztetve van a beoltott populációban, és most azt jósolom, hogy az ebből eredő fertőzőképességi teher masszív populációs szintű immunológiai nyomást fog gyakorolni az Omicronra.

Az Omicron fertőzőképességére nehezedő erőteljes immunprés leküzdésére való törekvés során valószínűleg olyan vírusmutánsok természetes szelekciója következik be, amelyek képesek ellenállni mind a vakcinázottak szerzett SC-2-specifikus, mind a CoV-re reagáló veleszületett immunválasznak. Elmondom, mire hivatkozom, és ebből megérthetik, miért tartok attól, hogy a világ nagy részén tapasztalható növekvő vakcinázási arányok végső soron elősegíthetik egy olyan új típusú variáns elterjedését, amely képes teljes mértékben ellenállni az SC-2ra irányított immunitásnak:

Miközben az egészséges, nem oltott egyének túlnyomó többsége továbbra is ellenáll az Omicron magas fertőzési nyomásának a veleszületett immunrendszer effektorsejtjeinek folyamatos edzése révén*, (5). addig a folyamatosan növekvő számú oltottak egyre fogékonyabbak a vakcina által okozott áttöréses fertőzésre és a C-19 betegségre. Bár az Omicron receptor-kötő doménjének (RBD) rezisztenciája a vakcina S-ellenes antitestekkel (Abs) szemben feltehetően csökkenti a veleszületett antitestek szuppresszióját, és ezért lehetővé teszi a betegség túlnyomórészt enyhe lefolyását, az S-irányított antitestek egy részhalmaza még mindig képes lehet az S-fehérje RBD-jén kívül elhelyezkedő immunogén doménekhez kötődni. A jelentések szerint például az N-terminális doménre irányított antitestek multivalens kölcsönhatásokon keresztül lépnek kölcsönhatásba a célsejtek lipid raftjaival (6. 7.).

Mivel ismert, hogy a multispecifikus veleszületett antitestek (pl. IgM-ek) ugyanilyen típusú multivalens kölcsönhatás segítségével kötődnek az S-hez, észszerű feltételezni, hogy még a nem semlegesítő vakcinális antitestek is képesek versenyezni a releváns veleszületett antitestekkel az SC-2 kötődéséért. Ezért teljesen lehetséges, hogy még a nem semlegesítő vakcina antitestek is felülkerekednek a B1a sejtekből származó veleszületett antitestek SC-2 kötődésében, különösen a következő körülmények között:

1. Abban az esetben, ha a veleszületett immun effektor sejteknek nem állt módjukban még az előtt alkalmazkodni a vírusos expozícióhoz, mielőtt a vakcinális S-specifikus antitestek rövidre zárták volna őket (pl. nagy sebességű tömeges vakcinázási programok esetén, amelyeket viszonylag alacsony fertőzési rátájú populációkban végeztek).

2. A gyermekek C-19 vakcinázása esetén. Jóllehet nagy mennyiségben vannak jelen, a gyermekek veleszületett antitestjei nagyrészt naivak (azaz antigén (Ag) - tapasztalatlanok), következésképpen könnyen kiszoríthatók az S-specifikus vakcinális antitestek által (Megjegyzés: a természetes úton szerzett antitestekkel rendelkező emberek edzett veleszületett immunitással rendelkeznek, mivel a természetes úton szerzett antitestek a vírusnak a veleszületett immunitáson való áttöréséből származnak).

3. Abban az esetben, ha olyan emberek beoltása történik, akik korábban felgyógyultak a C-19-ből, vagy pedig a korábban beoltottakat egy, az Omicronra kialakított vakcinával újból beoltják. Mindkét esetben a korábban vakcinával kiváltott antitestek visszahívásra kerülnek. A visszahívás magas S-ellenes ABs-titereket eredményez, amelyeknek nincs semlegesítő képességük az Omicronnal szemben. Arról számoltak be, hogy - az eredeti antigén bűn miatt - még az anti-Omicron vakcinák is elsősorban a Wuhan vonal S fehérjéje ellen irányított antitesteket hívnak vissza. (8.)

Következésképpen nyilvánvalóvá válik, hogy a mostanában egyre inkább a gyermekeket célzó és az emlékeztető oltásokra (vagy Omicron-specifikus oltásokra) összpontosító tömeges oltási kampányok folytatása azt fogja eredményezni, hogy az oltott lakosság jelentős részének veszélybe kerülnek a veleszületett B1a-eredetű antitestjei (IgM). Kétségtelen, hogy a felgyorsított tömeges oltási kampányok, amelyeket 4-5 hónapos időközönként ismétlő oltások követnek, kiegészítve a gyermekek C-19 vakcinázásával, azt eredményezik, hogy az oltott népességben megnő a betegség előfordulása. Mivel a veleszületett antitestek könnyebben versenyeznek az alacsony affinitású, nem semlegesítő anti-S antitestekkel, az Omicron-fertőzés tünetei a vakcinázottaknál túlnyomórészt enyhék vagy mérsékeltek. A betegség magas előfordulási gyakorisága azonban a legkülönbözőbb oltott korcsoportokban valószínűleg a lakosság anti-Omicron Ab-titerének nagymértékű emelkedéséhez vezet. A magas anti(Omicron) S [anti(O)S] szeroprevalencia-csúcs a vírusfertőzésre magas populációs szintű immunológiai nyomást okozhat. A magas fertőzési nyomás hátterében álló, a vakcinázott populáció által kifejtett fokozott S-irányú immunnyomás nem adhat sterilizáló immunitást. Az oltott populáció által gyakorolt nem sterilizáló immunnyomás ezért optimális táptalajként szolgálhat az olyan változatok szelekciójához, amelyek képesek legyőzni az Omicron fertőzőképességére gyakorolt S-irányú immunnyomást. Bármely mutáció, amely a vírus N-terminális doménjének fizikai-kémiai tulajdonságait olyan módon változtatja meg, hogy az utóbbi kölcsönhatását a légúti hámsejtek lipid raftjaival erősíti, könnyen megkönnyítheti a vírusrészecskék ezen sejtekhez való kapcsolódását és a vírusburkolat fúzióját a célsejt membránjával, ami lehetővé teszi a vírus sejtbe való bejutásának alternatív útvonalát. Ésszerűen feltételezhető, hogy a fizikai-kémiai tulajdonságok ilyen változásának jóval kisebb a kondíciónáló-költsége, mint amennyit egy olyan vírusváltozat kiválasztása és kifejlesztése jelenthet, amelyek nagyszámú olyan immunmenekülési mutációt tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az anti(O)S antitestek semlegesítésének elkerülését, ugyanakkor nem jelentenek semmilyen gátló tényezőt az RBD-ACE-2 receptor kölcsönhatásokban. Nyilvánvaló, hogy a vírus bejutását valószínűleg felgyorsítaná a természetesen létrejött antitestek sokasága, amelyek kötődnek az Omicron RBD-hez anélkül, hogy semlegesítenék a vírust, mivel az N-terminális domén hidrofób helyei most az RBD helyettesítésére szolgálnának a vírus epiteliális gazdasejtekbe való bejutásának kiváltásához. A vírus behatolás alternatív mechanizmusának felerősödése, amelyet a vírusrészecskék anti(O)Santitestekkel való bőséges bevonása és a CoV-reaktív veleszületett antitestek erős elnyomása biztosít, feltehetően a betegség lefolyásának felgyorsulását okozza. Az általános hatás a vírus patogenitásának/virulenciájának növekedésében nyilvánulna meg. A C-19 betegség (ADE) ilyen antitest-függő fokozódása vagy súlyosbodása a vakcinázottaknál katasztrofális következményekkel járhat, és nemcsak a beoltott gyermekeknél, hanem az olyan idősebb korosztályoknál is, amelyek között nagy számban találhatóak sokszor oltottak. Nem biztos, hogy a korai multidrog-kezelés mérsékelni tudná az ilyen ADE-t.

*(A tanult immunitás és a másodlagos fertőzésekkel szembeni heterológ védelem sejtes alapja a veleszületett immunsejtek funkcionális átprogramozásában rejlik, amelyet először gerinctelen állatoknál figyeltek meg. Képzett veleszületett immunitás, epigenetika és Covid-19.)

Amennyiben tudományosan nem bizonyul tévesnek vagy legalábbis valószínűtlennek a fenti állítás, a tömeges vakcinázást le kell állítani, és helyette nagyszabású vírusellenes kemoprofilaxis-kampányokat kell végrehajtani, valamint világszerte fel kell hívni a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód életbevágó jelentőségére annak érdekében, hogy drámaian csökkenjen a vírusfertőzések aránya, illetve erősödjön az emberek veleszületett immunitása, és ezt nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek kell nyilvánítani. Ugyanakkor egyetlen vakcina sem képes egy heveny, önmagát behatároló vírusfertőzés - és ami azt illeti, az SC-2 - világjárványának megfékezéséhez hozzájárulni, kivéve, ha sterilizáló immunitást vált ki.

A fertőző esetek és a súlyos megbetegedés/halálozás közötti kapcsolat zavara a vírusnak a vakcinázott populációban történő immunmenekülését tükrözi vagy jelzi előre.

Az SC-2 populációs szintű immunnyomás hatására kialakuló evolúciós képességének megértése alapján azt feltételezem, hogy a "tüneti" tömeges vakcinázás eredményeként a fertőzőképesebb, immunrendszertől megmenekült variánsoknak az oltottak körében történő domináns terjedése az áttöréses esetek nagy mértékű előfordulását eredményezi, és a populáció beoltott részében megtörik a természetes összefüggés a fertőző esetek és a súlyos betegség vagy halálozás között (ez a helyzet korábban a világjárvány "delta" szakaszában volt megfigyelhető, és ez motiválta Boris Johnsont, hogy július 21-én feloldja a lezárási intézkedéseket az Egyesült Királyságban). E kapcsolat megszakadása elősegíti a fertőzőbb immunmenekülési variánsok terjedését, amelyek akár a vakcinális anti-S antitestek általi neutralizálásnak is ellenállhatnak (pl. az Omicron esetében). Az RBD ellen irányított antitestek semlegesítésével szembeni ellenállás csökkenti, de nem szünteti meg (!) az SC-2 kötődésének a releváns veleszületett antitestek általi elnyomását, ezáltal javítja a védelmet a beoltottaknál, ugyanakkor nem akadályozza meg a rendkívül fertőző Omicron vírusátvitelét. Az Omicron magas fertőzőképessége (esetek) és a súlyos C-19 betegség/halálozás előfordulása közötti különbség az elkövetkező hetekben elsődlegesen magas megbetegedési arányhoz fog vezetni, különösen azokban az országokban, ahol magas az oltás lefedettségi aránya, és így magas anti(O)S szeropozitivitási arányt okoz a lakosság körében. Ez azt jelenti, hogy a fertőzések és a súlyos megbetegedés/halálozás közötti megszakadt kapcsolat a lakosság beoltott részében most azt fogja eredményezni, hogy ez a csoport immunnyomással fog hatni az Omicron fertőzőképességére, és ezért valószínűleg elősegíti az új immunmenekülési változatok természetes szelekcióját és adaptációját, amelyek még magasabb fertőzőképességet tesznek lehetővé. A fent leírtak szerint az Omicron könnyen átalakulhat egy olyan vírusváltozattá, amely magas fokú virulenciát mutat a vakcinázottakban anélkül, hogy nagy költséget kellene fizetnie, vagy sok időbe telne átlépnie az átalakulás völgyét.

A fentiek szerint a vírus evolúciója, ahogyan azt a tömeges Covid-19 elleni oltási program felgyorsította, két szakaszban zajlik: Az első szakasz a vakcinával kiváltott szerzett immunitás eróziója az oltottaknál, és a fertőzőbb immunmenekülési változatok elterjedtségének növekedése következtében következik be. A második szakaszban a vakcinázottak veleszületett immunitás effektor kapacitása egyre inkább erodálódik, mivel egy erősen fertőző variáns (pl. Omicron) dominánsan kering, amely természetes emlékeztetőként szolgál, és - az eredeti "antigénbűn" eredményeként - a korábban kiváltott vakcinális antitestek gyors visszahívásához vezet a vakcinázott populáció nagy hányadában (a magas fertőzési arány miatt!). A természetes módon felerősített, nem neutralizáló vakcinális antitestek képesek versenyezni a releváns veleszületett antitestekkel az Omicronhoz való kötődésért. Az immunvédelem első vonalának ebből következő eróziója csökkenti a gazdaszervezet veleszületett immunitásának képességét a vírusos expozícióhoz való alkalmazkodásra a vakcinázott populáció nagy részénél, miközben a későbbiekben elősegíti az olyan immunmenekülési változatok terjedését, amelyek - köszönhetően az antitest-függő bevonatnak - képesek erősen elnyomni a CoV-reaktív veleszületett IgM-et, és olyan magas szintű vírusfertőzőképességre tesznek szert, amely elég magas ahhoz, hogy teljesen átüsse a vakcinázott személy immunvédelmének első vonalát. A lényeg az, hogy a gazdaszervezet veleszületett immunvédelmének a magas fertőzőképességű Omicron-nak való kitettségből eredő edzése a lakosság túlnyomó többségénél (azaz a beoltottaknál) "túl kevés" és "túl későn" érkezik meg ahhoz, hogy a védelmet nyújtó nyájimmunitást biztosítsa.

Magától értetődik, hogy a nagyszabású emlékeztető kampányok és a frissített (azaz Omicron-ellenes) vakcinákat használó oltási programok csak tovább növelik a fertőzési és megbetegedési arányokat az oltottak körében, és ezért fennáll a veszélye annak, hogy drámaian felgyorsítják az új SC-2 immunvariánsok szelekcióját és adaptációját, amelyek lehetővé teszik a C-19 betegség sokkal patogénebb lefolyását azoknál az embereknél, akiknek a veleszületett védekező immunrendszere a vakcina közvetítette immun alapozásnak köszönhetően nem tud megfelelően felkészülni.

Nem tudom elképzelni, hogy amennyiben nem sikerül az Omicron elleni nyájimmunitást létrehozni, hogyan lehetne megakadályozni azt a fajta katasztrófát, amelyre 2021 eleje óta figyelmeztetek.

Miért nem veszélyezteti a nem oltott egészséges emberek természetes úton szerzett S-ellenes antitestje az Omicron elleni veleszületett immunvédelmet, és miért nem segíti elő az immunmenekülést?

A beoltott emberekkel ellentétben a nem beoltott egyéneknél a veleszületett immunrendszer effektorsejtjeinek képzése kezdetben S-specifikus antitestek hiányában történik. Ezért ésszerű azt feltételezni, hogy az SC-2-t megtapasztalt veleszületett immunsejtek jobban ellen tudnak állni a természetes úton indukált, nem semlegesítő S-specifikus antitestek konkurenciájának az Omicronhoz való kötődésért. Ezenkívül az SC-2 elleni veleszületett immunvédelem áttörése nem valószínű, hogy egyidejűleg a nem oltott, SC-2-ben jártas populáció nagy részénél bekövetkezne, és ezért nem valószínű, hogy olyan populációs szintű immunnyomást okozna, amely immunmenekülésre késztethetné a vírust.

Hogyan fognak az egészséges, nem oltott emberek megbirkózni az olyan vírus variánsokkal, amelyek a vakcinálás miatt potenciálisan ADE-t okozhatnak?

Mivel a fogékony gazdasejtekbe való receptor-közvetített bejutás alternatív útvonalát lehetővé tevő változatokkal fertőzött gazdasejteket az SC-2-ben járatos (azaz képzett!) veleszületett immunhatású sejtek által szekretált IgM nagyrészt eliminálja, az ADE várhatóan nem fordul elő olyan egészséges, nem oltott embereknél, akik korábban enyhe vagy közepesen súlyos C-19 betegségből gyógyultak, függetlenül az S-specifikus Ab-titerüktől. Ez a feltételezés a vírusoknak a képzett veleszületett immunitás általi hatékony eltávolításán alapul. A vírus szaporodásának és terjedésének a fertőzés korai szakaszában történő megszüntetésével a polireaktív veleszületett immunsejtek hatékony funkcionális átprogramozása ("kiképzése") nemcsak az egészséges, nem oltott egyént védi meg a C-19 betegségtől, hanem hozzájárul a nyájimmunitás kialakulásához is. Abban az esetben, ha a vírus áttör az immunvédelem első vonalán és betegséget okoz, a betegségből való felépülés során szerzett S-irányított antitestek szintén hozzájárul a vírusfertőzés ellenőrzéséhez a későbbi expozíció során. Ezért van az, hogy a természetes immunitás (= veleszületett ± természetesen szerzett immunitás) mindig jobb, mint a C-19 vakcina által kiváltott immunitás, függetlenül az anti-S antitestek számának nagyságától. lásd: https://www.voiceforscienceandsolidarity.org/scientific-blog/mijn-antwoorden-m-b-t-hoorzitting-vaccinatieverplichting

Levonandó tanulságok

Egy CoV-pandémia során csak a veleszületett immunitás képes megbízhatóan védelmet nyújtani a klinikailag releváns megbetegedésekkel szemben, és nyájimmunitást generálni. Ez azért van így, mert a veleszületett immunitás képezhető, képes felismerni az összes SC-2 variánst (és az összes CoV-t), és képes a fertőzés korai szakaszában a vírusszaporodást és -átvitelt megszakítani, és mert az Ag-tapasztalt/képzett B1 effektorsejtek által szekretált veleszületett antitestek fokozott affinitással rendelkeznek, és ezért a természetesen szerzett antitestek nem nyomják el őket. Azonban még egy megfelelően képzett veleszületett immunrendszer is csak addig tud megfelelően működni, amíg azt nem veszélyeztetik a zavaró Ag-specifikus antitestek egy egészséges egyénen belül. A tápanyagdús étrend és az egészséges életmód (nincs túlsúly + testmozgás!) ezért kiemelkedő fontosságú ahhoz, hogy a képzett veleszületett immunrendszer teljes kapacitását kihasználhassuk, például a világjárvány során az SC-2 ismétlődő expozícióval szembeni védelem biztosítása érdekében. A hígított povidon-jóddal vagy hidrogén-peroxiddal végzett orr- és száj-garatmosás, valamint az olyan kiegészítők, mint a cink, a C- és D-vitamin (utóbbi télen!), a panaszok legkorábbi jelentkezésekor vagy akár profilaxisként a magas kockázatú expozíciót követően alkalmazva, megváltoztathatják a helyzetet. Amíg nem sikerül elérni a nyájimmunitást, addig a veszélyeztetett embereket (azaz az alapbetegségekben vagy egyéb immunszupresszív vagy immunrendszer degeneratív állapotokban szenvedőket) megfelelő fertőzésmegelőző intézkedésekkel kell védeni, és biztosítani kell számukra a korai multidrogterápiához való hozzáférést.

A jelenlegi C-19 vakcinák egyike sem képes blokkolni az SC-2 átvitelét, ezért elkerülhetetlenül aláássa a szerzett és a veleszületett, SC-2 ellen irányuló immunválaszokat. Ez végső soron a vírusnak az immunrendszertől való elmenekülését eredményezi, és akár azt is okozhatja, hogy a vírus a beoltottakban igen virulenssé válik. Tudományosan valószínűsíthető az is, hogy a CoV-rel kapcsolatos veleszületett ellenanyagok hosszan tartó elnyomása az autoimmun betegségek és más vírusos légúti betegségek gyakoriságának növekedéséhez vezet a fiatalabb korcsoportokban, és más fertőző vagy nem fertőző immunmediált betegségek (beleértve a rákot is) gyakoribbá válásához az idősebb korcsoportokban.

Annak vizsgálatára, hogy a lakosság beoltott része körében megnövekedett-e ezeknek a betegségeknek az előfordulása a nem beoltott részhez képest, az elkövetkező hetekben és hónapokban szorosan nyomon kell követni az előfordulásukat. E betegségek előfordulási gyakoriságának esetleges növekedése kiegészítené az e vakcinák - különösen a genetikai C-19 vakcinák - beadásával közvetlenül összefüggő mellékhatások ijesztő növekedését, amint azt a VAERS (https://vaers.hhs.gov/; USA), a Yellow Card rendszer (https://yellowcard.mhra.gov.uk/; Egyesült Királyság) vagy az EudraVigilance (https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/research-development/pharmacovigilance/eudravigilance; Európa) dokumentálja [a mellékhatásokról további információért lásd a vonatkozó linkeket a https://www.voiceforscienceandsolidarity.org/scientific-blog/mijn-antwoorden-m-b-t-hoorzitting-vaccinatieverplichting 21., 25. és 31. oldalán].

A jelenlegi C-19 vakcinákról bebizonyosodott, hogy részleges és rövid távú védelmet nyújtanak a kórházi kezelés és a halálozás ellen, mivel bizonyos mértékig megakadályozzák, hogy a C-19 betegség súlyos betegséggé alakuljon. Ez feltehetően a (keresztreaktív), nem citolitikus T-memória sejtek stimulációjának köszönhető.(Források: 9-13).

Ezért ésszerű feltételezni, hogy ez a hatás az immunrendszer gyulladásos citokinjeinek köszönhető, és ezért egyrészt nem specifikus, másrészt időben korlátozott. Mivel a vakcina által kiváltott citokin-kiválasztó T-sejtek memóriával rendelkeznek, védőhatásuk könnyen visszahívható a kórokozóban (pl. CoV) vagy a vakcina immunogénjében (pl. S fehérje) található releváns Tc epitópok ismételt expozíciója esetén. A nem citolitikus Ag-specifikus T memória sejtek stimulálása azonban gyanús, hogy a genetikailag erre hajlamos egyénekben gyulladásos immunbetegséget okozhat. Jól ismert ugyanis, hogy a természetes fertőzésből vagy vakcinázásból eredő immunpatológiában mindig nem citolitikus T-sejtek vesznek részt. Az ilyen típusú T-sejtekre épülő immunintervenciós stratégia ezért hiábavaló és nem biztonságos.

Összefoglalva, ebben a világjárványban nincs helye a jelenlegi C-19 vakcinák egyikének sem. Még a legszenvedélyesebb oltóorvos is csak arra a következtetésre juthat, hogy a jelenlegi C-19 vakcinák mind egyéni, mind közegészségügyi szempontból károsak, és hogy tömeges oltási kampányokban való alkalmazásuk a védőoltások beadására minden szabályt sért. Ahelyett, hogy elvágnák a vírusátvitel láncolatát, ezek a vakcinák most minden korcsoportban (Források: 14-19) növelik a fertőző esetek arányát a beoltottak körében a nem beoltott lakossághoz képest. Továbbá, nincs egyetlen olyan tudományos indok, nemhogy tudományos adat, amely azt sugallná, hogy a tömeges oltási kampányokban való alkalmazásuk minden korcsoportban (beleértve a gyermekeket és a terhes nőket is!) ne járna káros következményekkel mind az egyérnre, mind a közegészségügyre nézve.

Ráadásul ezek a genetikai C-19 vakcinák beadásuk után röviddel rendszeresen jelentett mellékhatások riasztó arányt produkálnak. Beadásukat (tájékozott beleegyezés nélkül!) azonnal le kell állítani, és helyette nagyszabású antivirális kemoprofilaxist kell alkalmazni lakossági szinten (a világjárvány megfékezésére azokban az országokban, ahol magas a vakcinázási arány) és korai multidrog-kezelést egyéni szinten (a betegség megfékezésére a veszélyeztetett egyéneknél). A folyamatban lévő tömeges oltási kampányok veszélyt jelentenek emberi fajunkra. Az oltási kötelezettség és az immunológiai diszkrimináció ezért az emberiség elleni bűncselekmény, és az emberiség történetében kétségtelenül így fogják emlegetni. Még egyszer mondom, remélem, hogy tévedek, de sajnos kétlem.

Rettegve prognosztizálom, hogy szükség lesz egy katasztrófára, hogy ezek a megrögzött bűnösök végre teljes mértékben tudatára ébredjenek mindannak a kárnak, amit a saját fajunknak okoztak.

9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19.,