KIÉ A KORONA?

Sportoló diákok teljesítményének a vizsgálata COVID oltást követően – összevetve saját korábbi és a kontrollcsoport tagjai teljesítményével

Szerzők: Jon Murphy, Colleen Huber

Megjelent a Primary Doctor Medical Journalban. Lektorált tanulmány.

Összefoglaló

Az mRNS COVID vakcinákkal történő oltást követően középiskolás és középiskolás sportolók retrospektív megfigyelése történt. A húsz diák atléta fele be volt oltva, fele pedig nem. Ebben a tanulmányban a beoltott és a be nem oltott diáksportolók sportteljesítményét vetjük össze, akik ugyanazt a sporttevékenységet űzték a vizsgálat során. A beoltott diáksportolók sportteljesítményét az oltás előtti saját sportteljesítményükkel is összehasonlítjuk. A megfigyelt változások az oltás után hasznosak lehetnek a COVID-oltással járó szív- és érrendszeri változások szemléltetésében.

Bevezetés

A COVID mRNS-vakcinákkal összefüggésbe hozható sérülések és halálesetek tekintetében egyre több bizonyíték gyűlik össze. A jelenséget dokumentáló klinikai tanulmányok száma már több százra tehető. A Pfizer COVID vakcina beadását követően több mint 1500 különféle mellékhatást figyeltek meg, amelyek közül sokról ismert, hogy maradandó fogyatékosságot okoznak, és összesen több mint 158 000 nemkívánatos reakciót regisztráltak, az olvasót pedig arra biztatjuk, hogy olvassa el ezek listáját a Pfizer itt linkelt jelentésének utolsó 9 oldalán. Az FDA ezt a Pfizer-dokumentumot nem tette a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hanem először 55 évre, majd 75 évre titkosítani kívánta, azonban a bírósági végzése nyomán 2021 decemberében kénytelenek voltak az iratokat kiadni, a bíróság határozata ezen a linken érhető el. A COVID vakcinák által okozott súlyos sérülések és halálesetek kialakulásának valószínűsége világszerte riadalmat keltett az orvosok és a tudósok körében. A neves immunológus és mikrobiológus Dr. Sucharit Bhakdi és a patológus Dr. Arne Burkhardt összesítette az oltás utáni halálesetekben e vakcinák kóroki szerepét. A kórbonctani leletek azt mutatják, hogy a szív- és érrendszeri rendellenességek előfordulása gyakoribb mint más szerv esetében. A megnövekedett gyulladásos markerek korrelációban állnak a COVID vakcinákkal. Emellett feltételezhető, hogy a 2021-ben a sportolók körében bekövetkezett hirtelen halálesetek a COVID vakcinák széles körű alkalmazása miatt bekövetkezett, többnyire súlyos szív- vagy szív- és érrendszeri kórképek miatt történtek.

Módszerek és eredmények

Két edzővel készítettünk interjút a tizenéves diáksportolóik teljesítményével kapcsolatban. Megtudtuk, hogy a két edző összesen húsz sportoló diákkal dolgozik, akiknek az edzésidejét megosztják egymással. A sportoló diákok közül tizenöten középiskolások, a többiek pedig ennél fiatalabbak. A diákok az edzőkkel nyíltan és fesztelenül beszéltek arról, hogy kik kapták meg a védőoltást, hogyan érezték magukat utána, és kik nem kaptak védőoltást.

Az injekciók beadása előtt sem az edzők, sem mi nem tudtuk, hogy a sportoló diákok szülei milyen döntést hoztak gyermekeikkel kapcsolatban. A szülők választása kapcsán spontán módon kialakult egy kísérleti és egy kontrollcsoport, úgy, hogy egyik sem volt ún. vak csoport, azaz ismert volt mindenki számára az oltottsági státusz. A sportolókkal, szüleikkel, edzőikkel és iskoláikkal kapcsolatban továbbra is fenntartjuk a szigorú névtelenséget, mivel az elmúlt hónapokban olyan politikai vezetők, mint Joe Biden, Emmanuel Macron és Justin Trudeau, változatos érzelmi reakciókat gerjesztettek a beoltott és be nem oltott emberekkel összefüggésben.

Első megközelítésben sem az adatgyűjtést megelőzően sem közben terveztünk összehasonlító vizsgálatot az egyes csoportok között. Viszont a két edző - akik az érintettek névtelenségének megőrzése mellett nyilatkoztak nekünk - visszamenőlegesen figyelemmel kísérte a COVID-oltott diáksportolók tevékenységét, és ebben a retrospektív felmérésben az ő megállapításaikról számolunk be.

1) A beoltott diáksportolók egyike sem versenyez a saját korábbi szintjén; a két edző értékelése szerint mindegyikük rosszabbul teljesít, mint 2020-ban.

2) Az oltott diáksportolók egyike sem képes az oltás előtti edzésmunkára sem időben, sem teljesítményben, azaz nem hozzák a korábbi szintjüket.

3) A terhelésből való regenerálódás a beoltott diáksportolóknál az oltás előtti állapotukhoz képest tovább tart, emellett a nem beoltottakhoz képest is hosszabb időt igényel.

4) Az injekciók beadása után a beoltott diáksportolók beszámolóiban az alábbi reakciók közül egy vagy több szerepelt:

mellkasi fájdalom;

szédülés;

csillagok látása;

olyan érzés, mintha elájulnának;

légszomj.

A sportoló diákok kötetlenül és természetesen beszéltek a fenti tünetekről, anélkül, hogy az edzők kérdezték volna őket ezzel kapcsolatban.

5) Az oltatlan lányok olyan oltott fiúkat vernek meg a versenyeken, akik ellen az előző évben nem szerepeltek jól. Ez a változás váratlan volt, és az edzők szokatlannak tartották.

Az 1), 2), 3) és 5) jelenségek valamennyi beoltott diáksportoló esetében folyamatosan előfordulnak, hónapokkal az első oltásukat követően is.

Ezzel szemben a nem beoltott diáksportolóknál a két edző által megfigyelt, fent említett tünetek vagy a sportteljesítményben mutatkozó hiányosságok, illetve a sportteljesítmény csökkenése nem fordult elő, és az edzők elvárásainak megfelelően tovább javult az állóképességük és a teljesítményük.

Értékelés

A sportolók esetében erőteljesebb keringés tapasztalható terhelés közben, mint ülve, és a véráramlás összességében fokozottabb, mint egy kevésbé aktív életmód esetén. Ez a fokozott keringés az intenzív tevékenység vagy megerőltetés során arra szolgál, hogy a szervezet megnövekedett oxigénszükségletét és azt a fokozott metabolikus aktivitást biztosítsa, amelyet a terhelés megkövetel.

A véráramlás fokozása érdekében a szív teljesítménye és az artériás értágulat megnövekedett. A szív teljesítményének növekedésével fokozott igény mutatkozik a koszorúér-artériás véráramlásra. A koszorúér-artériás vazodilatációt autoregulációs mechanizmusok, valamint a vegetatív idegrendszer és a hormonok által közvetített neurológiai érrendszeri beidegzés szabályozza, amelyek a fizikai aktivitásnak megfelelően a vazodilatáció és a vazokonstrikció közötti egyensúlyt szolgálják. A COVID mRNS-vakcinák a szervezetben tüskefehérje termelést indítanak be. A tüskefehérje hatással van az ACE 2 receptorokra az érfal endotheliumában, ami érszűkítő hatású. Ezáltal gátolhatja a szervezet fokozott véráramlását és oxigénellátását, mégpedig éppen akkor, amikor a legnagyobb az igénybevétel, megerőltetéskor. A tüskefehérjével kapcsolatos immun- és gyulladásos faktorok a perivascularis és periarteriális sejteket, valamint a CD8 és NK T-sejtek infiltrációját is befolyásolhatják. Ezek mindegyike csökkenti a koszorúerek tágulását.

A perifériás és koszorúérszövetek vérellátásának problémáját tovább súlyosbítják a tüskefehérjék elhelyezkedése és hatásai. Az endothelfelszínből kiálló tüskeehérjék az ACE-2 receptorokhoz kapcsolódnak. Ezek feltehetően inkább a turbulens, mint a lamináris áramláson keresztül hatnak kedvezőtlenül a véráramlásra. Mivel a pangó vér összegyűlik, az alvadási kaszkád az egész testben mindenütt megindul. Az ilyen mikroalvadás besűrűsíti és lelassítja a vért, ami tovább nehezíti a vérnek és az oxigénnek a szívbe és a periférián lévő kapilláris rétegekbe történő bejutását. Így a koszorúér-véráramlást hátrányosan befolyásolja a magas viszkozitás, amelyet a CD 147-en keresztül történő adhézióból eredő, tüskefehérje által indukált vörösvértest-aggregáció is okoz. Ennek következtében a szív a normális vérnél viszkózusabb folyadékot kényszerül átpréselni a test artériáin és kapillárisain.

A fent leírt mechanizmusok, amelyeket bővebben itt ismertetünk, olyan akadályokat gördítenek az optimális véráramlás elé, amelyek szükségszerűen érintik a tüskefehérjét generáló COVID-vakcinák valamennyi befogadóját. Ezért azt kell javasolnunk, hogy minden olyan gyermek vagy fiatal felnőtt, aki jelenleg vagy a jövőben fizikai megterheléssel járó tevékenységet tervez végezni, kerülje a COVID vakcinák beadatását.